a z     ö r e g     l e v e n d u l á s     f e l f e d e z é s e ...

Azon a júliusi napon a kedvezőtlen irányú szél miatt, nem a gödrösi megszokott horgászhelyére, hanem a vele szembeni sajkodi partokra mentünk horgászni.
Kora délután már mind ketten tapostuk a kerékpár pedáljait. A rangidős elöl, én hátul. Persze, hogy bringa, hiszen a 60-as évek végét írjuk!
Kissé nehéz szívvel gondolok arra, hogy múlnak az évek!
Beérve a sajkodi strandra, becslésem szerint a fürdőzők lehettek úgy 80-100-an, többségükben "itteni" nyári lakos.
Gyenge keleti szél hűtötte homlokunkat, a levegő vibrált a melegtől.
A szabad strandtól már csak 2-3 percet kellet tekerni a horgász helyig. Megérkeztünk.
Én ekkortájt inkább csak a kerékpározás miatt mentem szívesen apámmal, a pecázás persze érdekelt, de nem volt fontos az életemben.
Jó apám bevetette a horgászbotokat és vártuk a csodát.
Én persze erre elég hamar ráuntam, s gondoltam elindulok egy felfedező körútra.
A félsziget belseje felé vettem az irányt, a keskeny út fölé a fák lombkoronájukkal egy természetes zöld alagutat formáltak.
Tovább menve nem sok időmbe tellett, hogy rátaláljak, persze véletlenül az őslevendulásra. Úgy gondolom pont közvetlenül az aratás előtti állapotában leltem rá erre a csodálatos látványra. Az itt belélegzett növény friss aromáját, illatát, természetes báját nem is próbálom leírni. Ez az élmény az embernek vagy megadatik, vagy nem.
Leültem az ültetvény közepe táján, szívtam magamba a friss illatot, néztem a kék ég alatt elhúzó hófehér felhőket, a Balaton kék vizén suhanó vitorlást. Arra gondoltam, amit Édesanyám mondott egyszer egy tihanyi családi sétánk alkalmából.
" Higgyétek el az Úr, ezt a félszigetet, jókedvében teremtette"
Eltelhetett sok perc, vagy akár több mint egy óra is, egyszer csak belém villant, te jó ég, én horgászni jöttem apámmal.
Gyors léptekkel siettem vissza a jó Öreghez.
Elértem a keskeny utat és elnéztem balra, még csak sejtésem se volt akkor hova vezet ez az út.
Eltelt vagy 20 év mire megtudtam és még ennél is több munkával. Ez a hely lett második otthonom, a hobbin, a szerelmem a MOHOSZ sajkodi horgásztanyája.

Apámat jókedvében találtam, alig érkezésem előtt fogott egy 4-5 kg körüli potykát.
Meglátva megkérdezte - hol voltál "fiókám"- mert ebben a koromban így hívott- ilyen sok ideig?

Édesapám, a levendulás csodálatos!